Éppen a buszra várt és azon gondolkodott, vajon mit fog vacsorázni, mert már szinte minden pénzét arra költötte, hogy megvegye a repjegyet és alig van otthon valami normális kaja. El akart menni annak ellenére, hogy szerette a hazáját, szerette a munkáját és még a szomszédokkal is jóban volt. Egyszerűen nem bírt egy helyben maradni. Hajtotta a kíváncsiság, a kalandvágy? Egyáltalán nem, de ezt hazudta magának, vagy még Ő sem volt tisztában azzal, hogy valójában menekül. Menekült a félelmei elől, a teljesítménykényszer elől, amit a szülei nyomtak rá. Az emberek elől, akikkel nem tudott normális kapcsolatot teremteni, de leginkább az elől, hogy szembenézzen az igazsággal, belül ürességet érez. Fogalma sem volt róla, hogy mikor kezdődött. Talán akkor, amikor szakítottak, vagy amikor a pökhendi főnöke porig alázta a fél munkahelye előtt. Nem akart senkivel sem beszélgetni, mert elege volt a semmitmondó beszélgetésekből, amelyekben a “hogy vagy” kérdés mögött nincsen érdeklődés és a választ a kérdező tulajdonképpen már nem is hallja.

Állt a buszmegállóban, és magában azon röhögött, hogy ő pontosan ugyanezt csinálja már egy éve, és ő is kezd olyan lenni, mint a felszínt kaparászó banda, amibe valahogy bekeveredett és ahol mindenki csak arról beszélt, hogy másnak mije van és vajon honnan volt rá pénze. A másik kedvenc témájuk a politika volt, akkor nagyokat hallgatott. Elege volt az egészből, elege volt abból, hogy el akar menni. Ahogy ott ácsorgott a megállóban, elnézte az embereket, amint a saját életükben elmélyedve rohangálnak az utcán a fontos és kevésbé fontos ügyeik után. A tinilányok vihorásztak, a közeledő nyugdíjas néni arcán pedig nosztalgikus mosoly villant fel a lányokat nézve. Végigpörgette az agyában, hogy miket visz magával, de a vacsora kérdés valahogy mindig előtérbe tolta magát és nem hagyta nyugodni. A busz csak nem jött, helyette viszont a mosolygós idős néni érkezett a megállóba. Abban reménykedett, hogy a néni nem szólítja meg, mert kényelmetlenül érezte magát, ha idegenek kezdtek el beszélgetni vele, és az öregek meg mindig elkezdenek beszélgetni. De hiába reménykedett, a néni megkérdezte tőle, hogy mióta vár, ezért kénytelen volt válaszolni. A néni persze minden további nélkül folytatta vele a beszélgetést, bármennyire is próbálta a testbeszéde azt sugallni, hogy hagyják őt békén, mert ő egy antiszociális valaki.

-Tudom, hogy az öregeket nem szeretik – folytatta a néni. Ezért higgye el, én nem szoktam beszélgetni a fiatalokkal, én sem szerettem, ha megszólítanak.

-Értem – válaszolta ingerülten, de ahogy a néni szemébe nézett, már megbánta, hogy utálatosan szólt.

A néni szemében ott csillogott az élet. Elmesélte, hogy a férje meghalt és már nem érzi jól magát ezen a földön. Egykor nagyon boldogok voltak, rengeteget utaztak, nevettek, a legjobb barátok voltak és nagyon szerették egymást. Legszívesebben utána menne, de hát a gyerekek… Nekik ezt nem mondhatja el, mert nem szeretné megbántani őket, meg a végén még azt hinnék, ők nem számítanak.

Szokás szerint nem az ő busza jött előbb, úgyhogy megint egyedül maradt a megállóban. Azon gondolkodott, amiket a néni mesélt. Tulajdonképpen kicsit el is szégyellte magát, önmaga előtt. Annyira beleszürkült a hétköznapokba és annyira elutasító volt, hogy észre sem vette a világot, ami körülvette.

-Lehet, hogy rossz ötlet volt ez az utazás?- villant át az agyán a kérdés, amit ugyanazzal a lendülettel el is hessegetett. Rájött, hogy azt az űrt, amit belül érez, csakis ő maga tudja megszüntetni és megtölteni érzésekkel, élményekkel.

-Hiszen még van esélyem az életre, mi a csudára várok? Hogy valaki leélje helyettem a nyomorult életemet? – állapította meg magában és valahogy sokkal jobb kedve lett ettől a felismeréstől.

Végre megjött a busz, de hogy mit fog vacsorázni, azt persze nem találta ki. Végül arra jutott, hogy valamit összerak abból, ami otthon van. A repülőn holnap úgyis kap enni.

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s