Hogyan lehetnék jobb?

Folyton azt keresem, hogyan táncolhatnék jobban, mitől lehetnék jobb ember, mitől nézhetnék ki jobban. Néha már az őrületbe kergetem magam és rájöttem, ugyanilyen szigorú vagyok a tanítványaimmal is. Ma előkerült egy régebbi felvétel rólam, ahogy táncolok. Hála az égnek, hogy régi, mert ezzel legalább le tudtam csitítani az őrmestert itt bent…

Sokszor úgy érzem, hogy sohasem lehetek elég jó. Nem leszek elég jó táncos, nem leszek elég jó ember, nem vagyok elég jó anya, nem vagyok ideális feleség, csapnivaló barát vagyok. Aztán elkezdeném sajnálni magam, közben menne valami érzelgős zene és tuti bőgnék. Na jó, nem feltételes mód. Az előbb pont ez történt. Épp egy stressz-űző, romatikus mit tudom én milyen zeneválogatást hallgatok (íme), ami szerencsére 3 órás, úgyhogy bőghettem volna addig, amíg elindulok a gyerekekért az iskolába.

Szerencsére már nem vagyok ilyen drámai.

Éppen azon gondolkodtam, hogy milyen jó volt a hétvégém és vajon írjak-e róla, és hogy egyáltalán érdekel-e valakit, hogy mi a fenét csináltam hétvégén. Sokaknak volt jó hétvégéje mégsem bőgnek vagy írnak róla ódát.

Nekem két hete meghalt a Nagymamám és azóta szinte egy jó napom sem volt. Azt sem tudtam mit csináljak, hiszen én most a világ másik végén vagyok, és Ő elment.  És én azóta nem találtam a helyem és olyan voltam, mint egy zombi. Mindent elrontottam, minden kiesett a kezemből és napokig képtelen voltam bármit is csinálni. Összesen 10 percet bírtam gyakorolni azóta, mert hiába segített át a tánc eddig minden bánatomon és fájdalmamon, most nem ment. Őszintén szólva ehhez a hétvégéhez sem volt kedvem. Táncoljak végig naponta 6+ órát, miközben a szívem egy része fekete? És hiába tudom azt, hogy “mindig velem lesz” meg azt, hogy “neki már minden jobb” és azt, hogy “Ő is azt szeretné, hogy táncolj”, illetve azt, hogy eldöntöttem az életét akarom ünnepelni. Nekem rohadtul nem volt kedvem felülni a repülőre pénteken. Életemben először nem igazán vártam, hogy táncoljak, tanuljak és fejlődjek.

Aztán elkezdődött; a biztonsági ellenőrzésnél gyanúsnak találták a kézipoggyászomat. Minden abban volt, nem adtam fel bőröndöt. Némi vizsgálódás után kiderült, hogy amithrafruz ujjcinem volt gyanús. Annyira kellett nevetnem, hogy hangosan kinevettem a biztonságiakat. Látni kellett volna azt a mozdulatot, ahogy a pasas kiemelte a bőröndömből a kis zsákot és óvatosan kiniytotta, mintha valami bomba robbanását várná.
Együtt utaztam Mithrával, akit két éve ismertem meg, amikor a General Skills-t csináltam, és találkoztam még más táncosokkal is a repülőn, úgyhogy akkor már kissé kezdett feloldódni bennem az ellenállás.

Nem szeretném hosszúra nyújtani, mert igazából én sem szeretem a hosszú cikkeket és hajlamos vagyok átugrani részeket, úgyhogy elkerülendő, hogy valaki lemarad valamiről, mert szeret ugrálni a cikkben, csak a lényeget írom le.

A hétvégén a világ legjobb ATS® tanáraitól tanultam. Devi Mamak egyenesen Ausztráliából jött el, hogy átadja a tudását. Szeretnék olyan szép lenni, mint Ő, szeretnék olyan elegánsan táncolni és annyira jelen lenni az előadásaimban, mint Ő. Elizabeth Fish-t, azaz “SuperBeth”-et már ismertem. Tavaly a vendégem volt Budapesten, és fantasztikus workshopokat tartott. Minden hónapban “advanced class”-t tart nekünk, chicagói tanároknak és komolyan mondom, sosem elég! Igazán eredeti és élettel tölti meg az összes ATS® mozdulatot. Abban az örömben volt része a táncosoknak, hogy Jennifer Nolan csak erre az alkalomra félre tette, hogy visszavonult a tánctól és tőle is igazán értékes instrukciókat kaptunk.

Belly Jam előtt – Photo credit: Alexandra Wolf

Természetesen volt egy Belly Jam is, ahol rengetegen voltunk, össze-vissza alkották a tánccsoportokat a táncosok, akár idegennel, akár ismerőssel. Szeretek olyanokkal táncolni, akikkel azelőtt még sosem. Akkor mutatkozik meg igazán, hogy micsoda ajándék az, hogy nem koreografálunk és milyen megtisztelő olyanokkal is együtt táncolni, akik annyira még nem tudják mi a dörgés, és rád bízzák magukat a táncban. Nagyon jó itt a táncos közösség, sok új barátot talál az ember és valahogy most tudatosult bennem, hogy milyen sok táncost ismerek az USA-ban. Mindenki olyan szeretettel üdözölt. Akikkel Chicago környékéről együtt táncolok, nagyon hamar befogadtak és hálás vagyok értük a sorsomnak, vagy akinek tetszik. Nagyon szeretek velük lógni, néha kívülről furcsának tűnhetünk másoknak, de nekünk ez normális.

img_1098Nem utolsó sorban említem, hogy természetesen ott volt Carolena Nericcio-Bohlman és Megha Gavin. Lehet azt hangoztatni, hogy mennyire üzletiesek, meg mit tudom én még miket hallottam még Magyarországon róluk. DE könyörgöm, melyik az az ATS® tanár, akiért 150+ ember odamegy valahova? És tudjátok miért megy oda? Mert tőlük kap valamit, amit sehol máshol.

Amikor Meghával táncoltam az nem üzlet volt. Amikor ott álltam Carolena mögött és óra végén a teremben lévő 70 ember egy volt vele, miközben vezetett az fantasztikus érzés volt. Szeretnék olyan jó tanár lenni, mint ők.

Nagyon klassz volt, hogy ezen a hétvégén mindegyik tanár elmesélte a legtöbb mozdulat történetét, hiszen ezen a workshopon a “modern” mozdulatok voltak terítéken. Elképesztő, hogy mennyit változott 1-1 mozdulat, mire “hivatalos” lett. Ezek a tanárok mind alázatosak, nyitottak, nem közösség megosztók, nem dívák. Ezek a tanárok tehetséges, szeretettel teli kreatív emberek és én azon vagyok, hogy a magyar táncosoknak is lehetővé tegyem ezt megtapasztalni. Hiszen tudom, hogy otthonról nagyon nehéz eljutni itteni rendezvényekre és a magyar táncosok is ugyanúgy megérdemlik, hogy átérezzék, megtapasztalják azt, amit ezek a tanárok tudnak átadni.

Belly Jam- Photo credit: Desiree Bastet

Belly Jam- Photo credit: Desiree Bastet

Többen voltunk hétvégén, akinek ezért vagy azért fájt a szíve, lelke. Nem mindenki volt a legjobb passzban előtte. De ahogy a napok és a közös táncolással teli órák teltek valahogy mindenkinek enyhült a bánata és gyógyult a lelke. A lélekmelengető ölelések összetalálkozáskor vagy búcsúzáskor, a határtalan nevetések, az önzetlen gesztusok mind mind erősítették mindannyiunkban az érzést, hogy ez egy elfogadó és egymást felemelő közösség. Akármerre jártam a világon, ezt tapasztaltam. Ez az ATS® táncosok szeretettel teli, sokszor lélekgyógyító közössége.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s